Keresés
Rólunk
Fejezetek
Lexikon
Függelék
Térképek
Történelmi háttér – magántörténelem
1944

július A németek a Birodalmi Védőállás [Reichsschutzstellung] építését kezdik tervezni a magyar–(osztrák–)német határ mentén.

ősz A német hadvezetés Magyarországon akarja feltartóztatni a Vörös Hadsereget. A BudapestBécsGraz hadászati háromszögben akarják megépíteni a tervezett alpesi erődöt [Alpenfestung] védő erődrendszert. Az erődrendszer védelmi vonalai Magyarországon a Karola-vonal (a Zempléni-hegységben, a Bükkben és a Mátrában); a Margit-vonal (Nagytéténytől a Velencei-tóig és a Balaton északi partján Gyékényesig). Ezek mögött húzódik a Klára-, az Olga- és a Zsuzsanna-vonal. A magyar–(osztrák–)német határon pedig a Birodalmi Védőállás – korábbi nevén a Keleti vagy Délkeleti Fal [Ostwall, Südostwall] – épül.

szeptember 22. Friessner vezérezredes, a Wehrmacht Dél hadseregcsoportjának főparancsnoka elrendeli a Budapest keleti oldalán húzódó Attila-vonal építését (patkó alakú sáncrendszer: aknamező, drótakadály, harckocsiakasztó). A sáncmunkát budapesti munkaszolgálatosok és fővárosi lakosok végzik.

október A Birodalmi Védőállás építése megkezdődik. A Niederdonau-vonal északon az erődített Pozsonynál [Festung-Pressburg] kezdődik és délen Írottkőig húzódik. A Steiermark-vonal építését a Dráváig tervezték. Bécset a Wien-Schutzstellung vonal védi, Vorarlberget és Tirolt pedig a Grenzstellung-vonal.

október 17. A nyilas hatalomátvétel után a németek követelik, hogy az erődrendszer megépítéséhez Magyarország adjon át nekik ötvenezer zsidó kényszermunkást,
de a Szálasi-kormány a kért létszámnak csak a felét, huszonötezer fő átadását ígéri. A vidéki zsidóság deportálását követően már csak Budapesten volt zsidó közösség.

Munkaszolgálat

október 20. Megkezdik a budapesti csillagos házakban élő tizenhat és hatvan év közötti férfiak összegyűjtését és munkaszolgálatos századokba sorozását a Kerepesi úti lóversenypályán és a KISOK-pályán. A Ferihegyi repülőtérre és az újpesti stadionba viszik, majd nyilasok felügyelete mellett sáncásásra és erődítmények építésére osztják szét őket Magyarország-szerte. Egyes becslések szerint huszonötezer férfit és tízezer nőt visznek el munkaszolgálatra.

október 21. Beregfy Károly vezérezredes nyilas honvédelmi miniszter rendelete: október 23. és 26. között minden tizenhat és hatvan év közötti budapesti zsidó férfinak és tizenhat és negyven év közötti zsidó nőnek jelentkeznie kell; magyarországi sáncmunkáknál akarják dolgoztatni, és a németeknek akarják átadni őket.

Munkaszolgálat

levelezőlap október 26. Beregfy újabb rendelete szerint hetven zsidó munkaszolgálatos századot adnak át a németeknek hadimunkára. A Józsefvárosi pályaudvarról vagonokban, vagy az óbudai téglagyárból (Nagybátony-Újlaki Téglagyár, Bécsi út 136.) halálmenetben indítják el őket a nyugati határ felé. tanúvallomás
november 2-3. Újabb behívási akció a varrni tudó budapesti zsidó nőket érinti.

november 5. Végső döntés születik az erődítések vonaláról: a Wien-Schutzstellung vonalba Kőszeg és Sopron is beletartozik.

Munkaszolgálat

november eleje Hegyeshalomnál megkezdődik hetven század, ötvenezer zsidó munkaszolgálatos átadása, akik ezentúl már nem a magyar Honvédelmi Minisztériumhoz, hanem közvetlenül német parancsnokság alá tartoznak.

november A munkaszolgálatos századok megmaradt tagjait visszaviszik Budapestre, Óbudára, a Szentandrássy András parancsnoksága alatt álló Újlaki Téglagyárba, és a hónap folyamán átadják őket a németeknek.

november 6.-december 1. Ferenczy László csendőralezredes jelentése szerint a Szálasi-kormány hetvenhatezer kétszázkilenc zsidót adott át a németeknek. Később is adtak át zsidókat (feltételezések szerint négyezer hétszázötven fő), de létszámukról nem vezettek nyilvántartást.

november 17. A semleges országok diplomatáinak tiltakozása miatt Szálasi leállítja a halálmeneteket, de ez csak a szállítás átszervezését jelenti. A németek használható munkaerőt sürgetnek.

Munkaszolgálat

A határon Rudolf Höss veszi át a munkaszolgálatosokat. Nem veszik át a terhes nőket és az öregeket. Nyolcszáz, a határról visszafordított zsidót gyilkolnak le a csendőrök és a nyilasok Komárom mellett.

november 19. A semleges országok diplomatái szerint a határ felé útnak indított huszonötezer fő hetven százaléka nő. A teljes létszám húsz százaléka az erőltetett menet és a gyilkos kísérők áldozatául esik. A diplomaták mentőakciójának (védlevél) köszönhetően a halálmenetből többen visszakerülnek Budapestre.

november 28-29. A budapesti Józsefvárosi pályaudvaron bevagonírozzák, és a nyugati határig vagy Bécsig deportálják a fővárosban elfogott, védett századok munkaszolgálatosait; az ország különböző részeiről összevont munkaszolgálatosokat. Újabb tizenhétezer nyolcszáz munkaképes zsidó férfit adnak át a németeknek.

december 11. Még egy gyalogmenet indul Budapestről, a toloncház ezerkétszáz foglya, köztük idegen állampolgárok, menekült zsidók. Útközben a halálmenet tagjai közül sokat agyonlőnek, Komáromban már csak nyolcszáznyolcvanan vannak.

A honlapról
A honlap munkatársai
Bevezető
Keleti front
A szerbiai Bor
A nyilas korszak
A nyugati határ
Ki kicsoda
Fogalomtár
Bibliográfia
Néhány adat a munkaszolgálatról
S. D. munkaszolgálatos útja (1940-1945)
Dorosics
Sallai Elemér útja a keleti fronton (1942)
Munkaszolgálatosok szovjet hadifogságban
Tömegmészárlások (1944 vége – 1945 eleje)
Budapesti munkaszolgálatos körletek (1944-1945)
Sáncásás és hadiüzemi munka Budapest környékén (1944-1945)
Bor
A Borba vezényelt munkaszolgálatosok besorozó központjai
A bori táborok
Bor evakuálása
„Kölcsönzsidók” halálmenete: Budapest-Hegyeshalom (1944. tél)
A Birodalmi Védőállás táborai
A Birodalmi Védőállás evakuálása (1945. tavasz)
A Mauthasuen – Günskirchen halálmenet útvonala (1945. április)