szeptember 22. Friessner vezérezredes, a Wehrmacht Dél hadseregcsoportjának főparancsnoka elrendeli a Budapest keleti oldalán húzódó Attila-vonal építését (patkó alakú sáncrendszer: aknamező, drótakadály, harckocsiakasztó). A sáncmunkát budapesti munkaszolgálatosok és fővárosi lakosok végzik.
október A Birodalmi Védőállás építése megkezdődik. A Niederdonau-vonal északon az erődített Pozsonynál [Festung-Pressburg] kezdődik és délen Írottkőig húzódik. A Steiermark-vonal építését a Dráváig tervezték. Bécset a Wien-Schutzstellung vonal védi, Vorarlberget és Tirolt pedig a Grenzstellung-vonal.
október 17. A nyilas hatalomátvétel után a németek követelik, hogy az erődrendszer megépítéséhez Magyarország adjon át nekik ötvenezer zsidó kényszermunkást,
de a Szálasi-kormány a kért létszámnak csak a felét, huszonötezer fő átadását ígéri. A vidéki zsidóság deportálását követően már csak Budapesten volt zsidó közösség.
Munkaszolgálat
október 20. Megkezdik a budapesti csillagos házakban élő tizenhat és hatvan év közötti férfiak összegyűjtését és munkaszolgálatos századokba sorozását a Kerepesi úti lóversenypályán és a KISOK-pályán. A Ferihegyi repülőtérre és az újpesti stadionba viszik, majd nyilasok felügyelete mellett sáncásásra és erődítmények építésére osztják szét őket Magyarország-szerte. Egyes becslések szerint huszonötezer férfit és tízezer nőt visznek el munkaszolgálatra.
október 21. Beregfy Károly vezérezredes nyilas honvédelmi miniszter rendelete: október 23. és 26. között minden tizenhat és hatvan év közötti budapesti zsidó férfinak és tizenhat és negyven év közötti zsidó nőnek jelentkeznie kell; magyarországi sáncmunkáknál akarják dolgoztatni, és a németeknek akarják átadni őket.
Munkaszolgálat
október 26. Beregfy újabb rendelete szerint hetven zsidó munkaszolgálatos századot adnak át a németeknek hadimunkára. A Józsefvárosi pályaudvarról vagonokban, vagy az óbudai téglagyárból (Nagybátony-Újlaki Téglagyár, Bécsi út 136.) halálmenetben indítják el őket a nyugati határ felé.
november 2-3. Újabb behívási akció a varrni tudó budapesti zsidó nőket érinti.
november 5. Végső döntés születik az erődítések vonaláról: a Wien-Schutzstellung vonalba Kőszeg és Sopron is beletartozik.
Munkaszolgálat
november eleje Hegyeshalomnál megkezdődik hetven század, ötvenezer zsidó munkaszolgálatos átadása, akik ezentúl már nem a magyar Honvédelmi Minisztériumhoz, hanem közvetlenül német parancsnokság alá tartoznak.
november A munkaszolgálatos századok megmaradt tagjait visszaviszik Budapestre, Óbudára, a Szentandrássy András parancsnoksága alatt álló Újlaki Téglagyárba, és a hónap folyamán átadják őket a németeknek.
november 6.-december 1. Ferenczy László csendőralezredes jelentése szerint a Szálasi-kormány hetvenhatezer kétszázkilenc zsidót adott át a németeknek. Később is adtak át zsidókat (feltételezések szerint négyezer hétszázötven fő), de létszámukról nem vezettek nyilvántartást.
november 17. A semleges országok diplomatáinak tiltakozása miatt Szálasi leállítja a halálmeneteket, de ez csak a szállítás átszervezését jelenti. A németek használható munkaerőt sürgetnek.
Munkaszolgálat
A határon Rudolf Höss veszi át a munkaszolgálatosokat. Nem veszik át a terhes nőket és az öregeket. Nyolcszáz, a határról visszafordított zsidót gyilkolnak le a csendőrök és a nyilasok Komárom mellett.
november 19. A semleges országok diplomatái szerint a határ felé útnak indított huszonötezer fő hetven százaléka nő. A teljes létszám húsz százaléka az erőltetett menet és a gyilkos kísérők áldozatául esik. A diplomaták mentőakciójának (védlevél) köszönhetően a halálmenetből többen visszakerülnek Budapestre.
november 28-29. A budapesti Józsefvárosi pályaudvaron bevagonírozzák, és a nyugati határig vagy Bécsig deportálják a fővárosban elfogott, védett századok munkaszolgálatosait; az ország különböző részeiről összevont munkaszolgálatosokat. Újabb tizenhétezer nyolcszáz munkaképes zsidó férfit adnak át a németeknek.
december 11. Még egy gyalogmenet indul Budapestről, a toloncház ezerkétszáz foglya, köztük idegen állampolgárok, menekült zsidók. Útközben a halálmenet tagjai közül sokat agyonlőnek, Komáromban már csak nyolcszáznyolcvanan vannak.