március 17. A Vörös Hadsereg átlépi a Dnyesztert és Besszarábiába ér.
március 18. Horthy kormányzó Hitlerrel tárgyal Klessheimben.
március 19. A német hadsereg megszállja Magyarországot.
március 22. Lemond a Kállay-kormány, Sztójay Döme alakít kormányt.
április 2. Az amerikai légierő először bombázza Budapestet.
április 10. A Vörös Hadsereg a Kárpátokhoz érkezik.
április 15. Megkezdődik a vidéki zsidók gettókba és gyűjtőtáborokba zárása.
április 28. A kistarcsai internálótáborból Auschwitzba indul az első magyarországi deportáló vonat.
május 15. Megkezdődik a vidéki zsidók tömeges deportálása Auschwitzba.
június 6. Az angol és amerikai csapatok normandiai partraszállása (D-day).
június 16. Megkezdődik a budapesti zsidók csillagos házakba költöztetése.
június 25. XII. Pius pápa Horthy Miklós kormányzónak küldött táviratban tiltakozik a magyarországi zsidók deportálása miatt.
június 30. V. Gusztáv Adolf svéd király Horthy Miklósnak küldött táviratban tiltakozik a magyarországi zsidók deportálása miatt.
július 6. Horthy Miklós leállítja a további deportálásokat.
július 9. Ferenczy László csendőralezredes összefoglaló jelentést készít a deportálásokról; május15-től július 9-ig száznegyvenhét vonattal
négyszázharmincnégyezer-háromszázötvenegy zsidót deportáltak Magyarországról.
július 19. Eichmann, Horthy határozata ellenére, ezernégyszázötven internáltat deportál Kistarcsáról Auschwitzba.
július 24. Sárvárról ezerötszáz internáltat deportálnak; Budapesten, a Vadász utca 29-ben, a svájci követség fennhatósága alatt megnyílik az Üvegház.
augusztus 23. Románia átáll a szövetségesek oldalára.
augusztus 29. Lemond a Sztójay-kormány, Lakatos Géza vezérezredes alakít kormányt.
szeptember 5. A harmadik magyar hadsereg sikertelen offenzívát indít Dél-Erdély elfoglalására.
szeptember 23. A Vörös Hadsereg eléri Magyarország határát.
október 15. Horthy sikertelen kiugrási kísérlete a háborúból; a nyilas pártvezér, Szálasi Ferenc, puccsal kerül hatalomra.
október 16. Német nyomásra Horthy hivatalosan is kinevezi Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, ő maga pedig lemond a kormányzóságról. 
november 6. Szálasi utasítására megindulnak a halálmenetek Budapestről a nyugati határ felé.
november 23. Hitler parancsára Budapestet nem adja fel a hadsereg; a háztól házig vívott harc a polgári lakosság körében is jelentős emberveszteséggel és a főváros pusztításával jár.
november 29. Megjelenik a pesti gettó felállításáról intézkedő belügyminisztériumi rendelet (8935/1944. BM rend.).
december 9. A Vörös Hadsereg nehéztüzérsége lőni kezdi Budapest északkeleti részét.
december 10. A magyar hatóságok lezárják a pesti gettót.
december 22. Debrecenben Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány.
december 24. A Vörös Hadsereg ostromgyűrűje bezárul Budapest körül.
